Van valami lenyűgöző abban, hogy az apróságok mi mindennek tudnak örülni. Elcsodálkoznak egy vízcseppen, egy szebb falevélen, kavicson. Később ez igazi gyűjtőszenvedéllyé alakulhat, és a zsebükbe tömnek mindent, ami belefér: bogarat, gombot, fakérget, termést, mohát, csonka ceruzákat. Valahonnan innen gyökerezhet saját gyűjtőszenvedélyem is, mert amióta az eszemet tudom, mindig gyűjtöttem valamit. Főképp a szalvéta és a bélyeg volt a szenvedélyem, ezek változatossága és esztétikája ugyanis örökre rabul ejtett. De van még egy ennél is fontosabb, szívemhez közel álló tárgy, amiből nem lehet elég: ez a pénz. Persze lehetne itt gondolni a prózai értelemben vett pénzre, amit a munkájával megkeres az ember, majd elkölt mindenféle holmira… Én azonban nem erre gondolok, hanem a pénzritkaságokra. A különleges érmékre, ritka bankjegyekre. Így kezdtem el foglalkozni a numizmatikával, ami a pénznek és annak gyűjtésének, illetve történetének a tudománya. Ezáltal szakszerűen át tudtam látni, mely darabokkal érdemes foglalkozni, és melyekkel nem.
Az kifejezetten érdekelt, hogy hol foglalkoznak a numizmatikával Budapesten. Elvégre nincs idő órákat utazgatni egy-egy szakemberhez, de az a gondolat sem tetszett, hogy postai csomagban küldjem el nekik az értékes kis kincseimet, amiket oly nagy gondossággal gyűjtögettem össze az évek folyamán. Ezért hát rettenetesen megörültem, amikor megtaláltam ezt az oldalt, amikor rákerestem erre: numizmatika budapest.
A Procopius Kft. oldala látványosan, lényegre törő és érthető. Ha most foglalkoznék a témával először, akkor is nagy segítség volna az a néhány tájékoztató jellegű írás és szakcikk, amiket közzé tesznek a linkemen. Így pedig, hogy magam is érintett vagyok ebben a becses tudományban, még inkább megerősített abban, hogy jó helyen járok náluk, mert ők értik nagyon is a dolgukat. Ha arra gondolok, hogy „numizmatika Budapest”, egyből ők jutnak az eszembe.
Na de mivel is foglalkoznak tehát ők? Nos, természetesen képzett szakember fog náluk féltve őrzött kincseinkhez nyúlni. Többször is kiemelik, hogy jó hírük forog kockán, így még csak véletlenül sem áll szándékukban megtéveszteni – mindenképp korrekt, helytálló értékbecslést kapunk tőlük. Az oldalukon egyébként bőven kifejtik azt, hogy mi alapján határozzák meg egy érme vagy bankjegy értékét, érdemes elolvasni, mert lenyűgöző, mennyi minden olvasható ki egy piciny fémdarabból vagy papírból.
Hogyha szeretnénk egy kis plusz zsebpénzhez jutni, jó átforgatni a régi iratokat, dobozokat, hátha lapul ott valami, ami nekünk talán nem is észrevehetően értékes, de a hozzáértőknek az. Aztán már nincs is más hátra, el kell vinni ezekhez a nagyszerű budapesti numizmatikusokhoz, akik megbecsülik az értékét, és fel is vásárolják tőlünk. Nem árt persze, ha nagyjából van sejtésünk arról, milyen fajta pénzek az értékesek, és melyek azok, amik nem annyira. Ezt szintén kifejtik a weboldalukon, hogy ne fussunk fölösleges köröket, és ne érjen csalódás. Ez szintén nagyon korrekt dolog a részükről, mert így még idejében kiderülhet, hogy érdemes-e időt és energiát fektetni a talált érmékbe, vagy tucattermékekről van-e inkább szó.
Hogyha viszont úgy vagy vele, mint én, hogy vérző szívvel adnád oda azokat a gyönyörű pénzritkaságokat, akkor is érdemes ellátogatni a weboldalra, vagy felkeresni őket személyesen, mert nem csak megvásárolják, de el is adnak a kis szépségekből.
Tehát ha különleges anyagú, vagy arcképű érmét találunk valahol meglapulva, ne feledkezzünk el a numizmatika budapesti szakértőiről. Csekkoljuk le az oldalukon, hogy mire mehetünk az érméinkkel, és ha úgy találjuk, vevők lesznek rá, tegyünk egy próbát – a számunkra limlomnak számító régiség másnak valódi érték, és ez által számunkra is értékké válhat.
Talán ez a cikk egy kicsit megengedőbbé tett az iránt is, ha a gyerek kavicsokkal meg levelekkel tömi tele a zsebeit – ki tudja, talán egy ifjú numizmatikai szakemberrel van dolgunk?